2009. május 27., szerda

fotókiállításom (Bárka Kávézó)

Bejegyezte: dátum:

2 megjegyzés:

andreakovax írta...

http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=283924&ctag=articlelist&iid=1

2009. május 19.
Nem sokan gondolhattak eddig arra, hogy egy bicikli is lehet szerelmes, magányos, deviáns vagy teátrális. Ám aki ellátogat Kovács Andrea jelmeztervező fotókiállítására a Bárka Színház kávézójába, meggyőződhet erről.
Közel ötven, hagyományos technikával készült fotó mindegyikén amszterdami biciklik, emberek nélkül. Izgalmasak a járgányok, formáikkal, részleteikkel. Lelkük van ezeknek a tárgyaknak. Mögéjük képzelhetni az életüket, sorsukat. Még a gondolataikat. Ez így talán túlzásnak tűnhet föl, és valószínű, mégsem a tárgyaké mindez, hanem az őket használó emberé. De ez csak üres okoskodás, mert Kovács Andrea fényképeinek modelljeivel tényleg beszélget a nézőjük. Még a hangjukat is hallani, és azt is látni, hogy mennyire fáradt az egyik, s mennyire friss a másik.




Kovács Andreát elsősorban jelmeztervezőként ismerni. Amúgy azokra a munkáira is az érzékeny beleélő képesség jellemző, és az, hogy a ruhái fölerősítik mindazt, amit a színész a szerepéről gondol. És erről szólnak ezek az emberré vált kerékpárok is. Kovács Andrea egy-egy küllőben, vázban, fékben és lámpában emberi érzelmeket vél fölfedezni, és fedezteti föl a nézővel is.

Anger Zsolt színész, rendező is ezt hangsúlyozta kiállításmegnyitójában, azt, hogy mennyire irigyli Andreától, hogy mindezt belelátja a hideg vasvázba. Mint mondta, ő is régóta fotózik, de neki eddig csak emberi arcokban sikerült ilyesmit megragadni.




Önmagukban is megkapóak ezek a képek, ám az is érdekes, ahogy egymással beszélgetnek. Egyik kiegészíti a másikat, kérdeznek és felelnek egymásnak. És előbújik a jelmeztervező, a "dizájner" is a fotós mögül. Nem megszokott keretben lógnak a képek a falon, hanem látszólag rendetlenül, ide-oda fölcsipeszelve, föltűzdelve. De remekül illik ez a háttér ehhez a milliőhöz. Az egyik "tartó" biciklikerék-gumiból készült öv, a másik egy vázdarab, a harmadik a biciklikerék küllői. És az ezzel szembeni falon ott a legfőbb bizonyíték arra, hogy Kovács Andrea számára a kerékpár is ember, hiszen különféle sportmezekbe öltözteti föl őket. Pontosabban ezekre akasztgatja a fotókat. És ezek lelkiállapotáról árulkodnak a címek, ahogy a bevezetőben említettem: szerelmes, magányos, deviáns, teátrális és így tovább...




Idénre Budapest utcáin jócskán megszaporodtak a bringások, és ahogy Andrea is írta a kiállításának bevezetőjében, a szabadságot érezni meg így. Mert aki kerékpárra pattan, a maga szabta tempóban juthat el bárhová. Szabadon jöhet-mehet éjjel-nappal. És lehet, ez a bicikli adta szabadság érzete fogan meg a járművekben. Aztán már csak le kell fényképezni őket.
Szerző:
Lőkös Ildikó

2009. május 27. 8:46
andreakovax írta...

http://barka.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=167:bajbajk&catid=5:eladasok

báj bájk
kovács andrea jelmeztervező fotókiállítása

Megnyitó: május 15. 19.00
A kiállítást Anger Zsolt színész, rendező nyitotta meg.

"Kovács Andrea fotóit nézegetve biztosak lehetünk benne, hogy ő érti a madarak füttyét, tudja követni gondolataikat. Lehet, hogy sakkban egyelőre alulmarad a pintyőkékkel szemben, de dámában kiállni már eszükbe sem jut ellene!


Kovács Andrea szerelmes. Szenvedélyesen. Először és örökké. Hogy kibe? Az életbe! Hiszen hogyan lenne képes mindenre, a leghétköznapibb dolgokra is ennyire frissen, ennyire nyitottan nézni, ha nem imádná azokat?
Nem is a tárgyakat, eseményeket, embereket fotózza és mutatja meg nekünk, hanem ezt a szerelmet. A viszonyt fényképezi, önmaga és az élet viszonyát.
A kiállításon látható képek csak látszólag szólnak a világ dolgairól, formákról, színekről, fényről és árnyékról, biciklikről, utcakövekről... valójában Andrea lelkéről, a benne forgó kíváncsiságról, mohó vágyról, szenvedélyről mesélnek.

Az ő szerelmén keresztül válik a számunkra ismertnek vélt, már észrevehetetlen momentum mintázattá, harmóniává, majd esszenciává. Andrea fantáziája változtatja azzá.
Első szerelem ez, örökké tartó, szenvedélyes."
Maczkó Zoltán

2009. május 27. 8:48

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)